A Mopar az amerikai autóipar egyik legismertebb neve, amely a Fiat Chrysler Automobiles (ma Stellantis) hivatalos alkatrész- és szervizmárkájaként működik. A név a "MOtor PARts" rövidítéseként született meg az 1930-as évek végén, és azóta világszerte a Chrysler, Dodge, Jeep, RAM és Fiat márkákhoz kapcsolódó eredeti pótalkatrészek, kiegészítők és szervizszolgáltatások szinonimájává vált. A Mopar több mint egyszerű alkatrészmárka: a gyártói háttérrel rendelkező, OE (gyári) minőségű megoldások közvetlenül az adott járművek igényeihez igazodnak, biztosítva a kompatibilitást, tartósságot és megbízhatóságot.

 

 

 

A Mopar termékpalettája rendkívül széles, és gyakorlatilag lefedi az autó teljes szerkezeti és funkcionális rendszerét. Az alapvető kopó-fogyó alkatrészek – például olajszűrők, levegőszűrők, fékalkatrészek, gyújtógyertyák, vezérműszíjak, folyadékok – mellett olyan komplex egységek is elérhetők, mint komplett motorok, sebességváltók, futómű-elemek vagy vezérlőegységek. Mivel ezek az alkatrészek közvetlenül a járműgyártó műszaki elvárásainak megfelelően készülnek, minden esetben garantálják a jármű eredeti teljesítményének megőrzését és a hosszú távú megbízhatóságot.

A Mopar az OE minőség mellett különös figyelmet fordít a műszaki innovációra és a folyamatos termékfejlesztésre is. Az újabb járműmodellek egyre összetettebb rendszerekkel működnek, így az eredeti alkatrészek fejlesztése is dinamikusan követi az autóipari technológiák fejlődését. A Mopar például számos modern elektronikai és vezérlőrendszert, légzsákmodult, infotainment-komponenst vagy ADAS-érzékelőt is kínál – minden esetben a járműgyártó szabványai szerint.

A márka kiemelkedő szerepet tölt be a karbantartási és javítási folyamatok támogatásában is. A hivatalos Mopar-szervizek világszerte több ezer ponton elérhetők, ahol a gyártó által képzett szakemberek végzik az autók karbantartását, diagnosztikáját és javítását, eredeti alkatrészekkel. Ez a szervizháttér különösen fontos a garanciális időszak alatt, de sok esetben azon túl is, hiszen a márkafüggetlen javításokkal ellentétben a Mopar-alkatrészek beépítése biztosítja, hogy a jármű ne veszítsen értékéből, és ne sérüljenek a gyártói előírások.

A Mopar nemcsak a javításhoz, hanem a személyre szabáshoz is kínál megoldásokat. Különféle hivatalos tartozékokat és kiegészítőket gyárt, amelyekkel a Jeep, Dodge vagy RAM járművek még inkább az egyéni igényekhez igazíthatók. Ezek között találhatók például tetőcsomagtartók, fellépők, terepjáráshoz való kiegészítők, belső komfortelemek vagy optikai tuningelemek – mind gyári minőségben, illesztési problémák nélkül.

A Mopar emellett kifejezetten motorsport- és teljesítményorientált rajongói bázist is kiszolgál. Az amerikai piacon például komoly hagyománya van a Mopar Performance nevű aldivíziónak, amely tuningolt alkatrészeket, versenyalkatrészeket és high-performance egységeket kínál a sportosabb Dodge és RAM modellekhez. Ez az irányzat a klasszikus amerikai izomautók világában különösen erős, de mára már a modern modellekhez is elérhetők fejlesztett fékrendszerek, sportfutóművek vagy motorvezérlő modulok.

Fontos kiemelni, hogy a Mopar filozófiája nemcsak az alkatrészekre és a technikára terjed ki, hanem az ügyfélélményre is. A márka olyan szolgáltatásokat nyújt, mint digitális szerviztörténet, mobilalkalmazások, emlékeztetők a karbantartásokra vagy a járműspecifikus technikai dokumentációk, amelyek mind a járműtulajdonos kényelmét és biztonságérzetét erősítik.

Összességében a Mopar egy átfogó, teljes körű megoldást kínáló márka, amely szorosan kapcsolódik a Chrysler, Jeep, Dodge és RAM járművekhez. Legyen szó napi karbantartásról, javításról, gyári alkatrészpótlásról vagy személyre szabásról, a Mopar biztosítja azokat a minőségi és megbízható komponenseket, amelyek révén az autó a lehető legjobb formáját hozza hosszú távon is. A Mopar név tehát nemcsak az eredeti pótalkatrészek garanciáját, hanem a gyártóhoz hű, kompromisszummentes minőségű autófenntartást is jelenti.

 

 

Nem tudja milyen motorolaj szükséges járművébe? Kattintson ide.

Nagyon sok fajta olaj létezik és a mai modern autóknak egyre nagyobb követelményük van motorolajokkal szemben. Így nagyon fontos kiválasztani a megfelelő specifikációval és viszkozitással rendelkező olajat személyautónkba, tehergépjárműbe, mezőgazdasági gépekbe, traktorokba, vízi járművekbe vagy akár a kerti gépekbe. A motorolaj belsőégésű motor kenésére használt kenőanyag. Elsődleges feladata a motor mozgó alkatrészeinek kenése, a fém-fém érintkezés megakadályozása és a súrlódás csökkentése. További feladatai a hő elvezetése, a motor tisztántartása, a tömítések kondicionálása és a fém alkatrészek korrozió elleni védelme.  

A motorolajban általában a következő adalékok fordulnak elő: detergens és diszpergens adalékok, kopásgátló adalékok, korróziós inhibitorok, súrlódásmódosítók, antioxidánsok, fém dezaktivátorok, habzásgátló adalékok, viszkozitásmódosítók, dermedéspont-csökkentők, tömítés regenerálók stb.

Az alapolajat azért szükséges adalékolni, mert az adalékok olyan tulajdonságokat kölcsönöznek a kenőanyagoknak, amelyekre azoknak szükségük van feladataik ellátásához, de az alapolaj ezekkel a tulajdonságokkal nem rendelkezik, valamint hosszú távon képesek megőrizni a végtermék tulajdonságait, még maximális igénybevétel esetén is.

A motorolajok ásványi, részszintetikus és szintetikus kategóriákba sorolhatóak. Bár ezek a kategóriák ténylegesen különböző műszaki tartalmat feltételeznek, pontos műszaki előírás vagy szabvány nem létezik az adott kategóriába való besoroláshoz. A motorolaj készítéséhez felhasznált alapolaj szerint a következő kategóriák léteznek.

Ásványi motorolajok

Az ásványi motorolajok ásványi alapolaj és adalékok keverékei. Az ásványi alapolaj finomított, viasztalanított kőolaj. Molekulaszerkezetét tekintve heterogén, gyakorlatilag ahány molekula, annyi féle. Ebből adódóan tulajdonságai elég kiszámíthatatlanok és változóak.

Részszintetikus motorolajok

A részszintetikus motorolajok alapolajai szintén ásványi alapolajok, de olyanok, amelyek átestek egy hidrogénező finomítási szakaszon. Így maga az alapolaj hidrokrakkolt vagy hidroizomerizált formában kerül felhasználásra. Ezekből dolgozva olyan ásványi motorolajat kapunk, amely szintetikus szerű tulajdonságokat mutat. A részszintetikus olajokat nevezik még szintetikus alapúnak, HC-szintetikusnak, szintetikus bázisúnak, stb.

Szintetikus motorolajok

A szintetikus olajok laboratóriumi körülmények között szintetizált alapolajokból készülnek. A megtervezett molekulastruktúrának köszönhetően sokkal kiszámíthatóbb és állandóbb minőséget képviselnek. Fontos különbség az ásványi alapolajokhoz képest, hogy eleve kenőanyagnak tervezik őket, tehát a recept megalkotójának nagyobb befolyása van a végtermékre, mint az ásványi alapolajok esetében, ahol gyakorlatilag „hozott anyagból” dolgoznak.

Viszkozitás

A viszkozitás – más elnevezéssel a belső súrlódás – egy gáz, vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben. A motorolajok esetében a viszkozitás jelentősen befolyásolja az olaj teljesítményét a különböző hőmérsékleten. A mai modern olajokkal szemben elvárás, hogy a téli hidegben se legyen túl viszkózus ahhoz, hogy keringeni tudjon, és elégséges kenést biztosítson a motor számára, valamint, hogy a motor üzemi hőmérsékletén se legyen annyira alacsony a viszkozitása, hogy ne tudja megakadályozni a megfelelő alkatrészek érintkezését.

Viszkozitási osztályok

Mivel a viszkozitás a hőmérséklet függvényében változik, ezért a motorolajok csoportosításához nem magát a viszkozitást, hanem az ún. viszkozitási osztályokat használjuk. A motorolajok viszkozitásának osztályozására a Society of Automotive Engineers (SAE) által felállított osztályozásai rendszert használjuk. A SAE osztályok két felé oszthatók: téli és nyári viszkozitási osztályokra. Az alacsony hőmérsékleti (téli) viszkozitás a hidegindítás miatt fontos, a magas hőmérsékleti (nyári) pedig a nagy terhelés és nagy sebesség melletti teljesítmény szempontjából. A hideg oldali viszkozitási osztályok, amelyeket a „W” különböztet meg a meleg oldalitól, az alacsonyhőmérsékleti viszkozitásra és a minimális szivattyúzhatósági hőmérsékletre vonatkozóan fogalmaznak meg előírásokat. Hogy az alacsonyhőmérsékleti viszkozitás ne menjen egy bizonyos szint alá, azért fontos, hogy az indítómotor hidegben is be tudja indítani a motort a szükséges minimális indítósebességgel, és az olaj eljusson a kenési helyekre amilyen gyorsan csak lehet. A minimális szivattyúzhatósági hőmérséklet alatt az olaj nem képes magától elfolyni a szivattyúig, így a szivattyú olaj helyett levegőt szállít, kenés nélkül hagyva a motort. A meleg oldali viszkozitási osztályok esetében a 100 °C-on mért kinematikus és a 150 °C-on, nagy terhelés mellett (HTHS) mért dinamikus viszkozitás számít. Nagy terhelés mellett akár 300 °C is lehet a hőmérséklet a dugattyú tetején, és, ellentétben a téli kondíciókkal, itt ez az a hőmérséklet, amit az olajnak bírnia kell, nem pedig a külső hőmérséklet.

A viszkozitási index

A viszkozitási index azt mutatja meg, hogy egy adott folyadék viszkozitása mennyire változik a hőmérsékletváltozás hatására. Az alacsony viszkozitási indexű folyadékok viszkozitása szélsőségesen változik a hőmérsékletváltozás hatására. Az ilyen folyadékok általában kevésbé alkalmasak közlekedési olajként, mert nagy különbség van az olaj hidegben tapasztalható tulajdonságai és a melegben tapasztalhatóak között. Ezért ma már elsősorban magas viszkozitási indexű olajak vannak használatban, mert ezek nagyobb mértékű hőmérsékletváltozás hatására is csak kismértékben változtatják meg a viszkozitásukat, így „viselkedésük” stabilabb, állandóbb.