Belső égésû motorok
A belső égésû motorokban a levegő beszívására ill. az égéstermékek kibocsátására szinte kizárólag szelepeket használnak. A szelepeket mozgató vezérmû egy vagy több vezérmûtengelyből ("bütyköstengely") áll. A kétütemû motorok mûködhetnek a dugattyú által vezérelt résszelepekkel, ilyen esetben nincs szükség külön vezérmûre, de létezik szelepes kétütemű motor is, leggyakrabban hengerenként egy darab kipufogószeleppel. A kétütemû motorokban a vezérmûtengely a főtengellyel azonos fordulatszámmal forog, a négyütemû motorokban a vezérmûtengely fordulatszáma a főtengely fordulatszámának a fele.
A belső égésû motorokban a vezérmûtengely elhelyezkedésétől függően a következő elrendezéseket találjuk
· SV (Side Valve) – Alul vezérelt, oldalt szelepelt
· IOE (Inlet Over Exhaust) – Alul vezérelt, oldalt szelepelt, a függő szívószelep az álló kipufogószelep fölött
· OHV (Over Head Valve) – Alul vezérelt, felül szelepelt
· OHC (Over Head Camshaft) – Felül vezérelt, felül szelepelt
A korszerû személygépkocsi vezérmûvek manapság szinte kivétel nélkül OHC elrendezésûek, a 4 szelepes hengerfejeknél leggyakrabban kettős vezérmûtengellyel (DOHC). A vezérmûtengely mozgathatja a szelepeket himbán keresztül (az OHV elrendezésnél mindig), vagy közvetlenül, úgynevezett emelőtőkéken át. A vezérmûtengely forgatása az SV és OHV elrendezésnél egy fogaskerék-áttétellel közvetlenül történik. Az OHC elrendezésnél a felül elhelyezett vezérmûtengelyt a lassító áttétel fogaskerekéről vagy vezérmûlánccal, vagy fogasszíjjal vagy pedig királytengellyel forgatják. Ritkán az OHV elrendezésnél is használnak vezérmûláncot (pl. Škoda), illetve OHC vezérlésnél is előfordul a fogaskerekes meghajtás. Ennek az az előnye, hogy a fogaskeréknek nincs nyúlása és kisebb a játéka, tehát élettartama alatt végig pontosabb marad a szelepvezérlés, ezzel magasabb fordulatszámot téve lehetővé (pl. Honda VFR 750, RVF 750, NR 750). Lassú fordulatú hajómotoroknál találkozunk közvetlen meghajtással, a hajócsavar hajtómû nélkül csatlakozik a motortengelyhez. Itt a hátramenetet a dízelmotor forgásirányának megváltoztatásával érik el. Erre a célra a vezérmûtengely külön bütyökcsoportot tartalmaz az előre- ill. hátraforgáshoz. A csoport váltását a motor álló helyzetében a vezérmûtengely hosszirányú eltolásával érik el. Erre az időre egy emeltyû az összes szelepet felemeli, hogy a vezérmûtengely szabadon elmozdulhasson.