Karosszéria elemek, vízhűtők

A gépjármű feladatától függően a kocsitest sokféle lehet. Mint a gépjármű fő egysége, két alapvető feladatot lát el: Felveszi a jármű használata közben ébredő igénybevételeket, ezért szükséges, hogy merev és teherbíró szerkezet legyen. Lehetővé teszi a személyek és a rakomány biztonságos elhelyezését. Személygépkocsi esetén, biztosítja az utasok kényelmét, valamint a vezető számára a nem fárasztó, biztonságos vezetés feltételeit.

A kocsitest eleinte alvázból és a ráépített karosszériából állt. Ma a személygépkocsik és az autóbuszok már önhordó kocsitesttel készülnek, azaz alvázuk és karoszszériájuk egy egységként készül. A korszerű kocsitesttel szemben támasztott követelmények: aktív és passzív biztonság, kis önsúly, könnyű be és kiszállás, ill. rakodás lehetősége, kis légellenállás, könnyű szerelhetőség, javítás, korrózióállóság, hosszú élettartam, esztétikus megjelenés, olcsó előállítás.

29. Ajtórögzítés
30. Ajtótömítés
31. Hátsó sárvédő
34. Oldalablak
35. Lökhárítótartó
36. Zárrendszer
37. Hátfal
38. Hátsó lámpák
42. Hátsó ajtó
43. Hátsó ajtótömítés
44. Első ajtó

Alvázas személygépkocsi
Az alvázas kocsitest, jól terhelhető merev egység, a kocsi önsúlya azonban nagy volt, ami a gyorsításnál hátrányosan hatott. A beépíthető motorok teljesítménye korlátozott, nem közömbös tehát, hogy egységnyi motorteljesítménnyel mekkora tehetetlen járműtömeget kell gyorsítani.

Részalvázas, részlegesen önhordó személygépkocsi
A gyorsítási tulajdonságok javítása érdekében, úgy csökkentették a kocsitest tömegét, hogy könnyítették az alvázat, majd az így legyengített alvázról a terhelés egy részét átvitték a cél érdekében megerősített karosszériára. Az így készített részalváz és a hozzá kapcsolt karosszéria már jól bírta a terhelést és ugyanakkor ezzel bizonyos súlyerő is megtakarítható volt. A nyitott gépkocsik, valamint az olyan gépkocsik építésénél, amelyeknél a karoszszéria nagyobb részét műanyagból készítik, legtöbb esetben a kocsitest alsó részét erősítik meg a teherbírás érdekében. Az így épített gépkocsit padlóvázas gépkocsinak nevezték el. A részalvázas jármű gyorsítási tulajdonságai az alvázas gépkocsihoz viszonyítva kedvezőbbek lettek és ezzel a tüzelőanyag-fogyasztása is, bizonyos mértékben csökkent, mivel a kisebb tömegű gépkocsit kevesebb energiával lehetett gyorsítani, majd mozgásban tartani.

Önhordó karosszériás személygépkocsi
A személygépkocsi önsúlyának további csökkentése érdekében, a repülőgép héjszerkezetű törzsének mintájára, elkészítették az önhordó karosszériát. Jellemzője, hogy elemeit vékony, 0,6-1,4 mm vastag acéllemezből alakra sajtolják és sajtolással kivágják, majd a kisajtolt lemezekből, összehegesztéssel szekrényes tartókat képeznek ki. A szekrényes tartók további összehegesztésével elkészítik a kocsitest merevítő vázát és erre hegesztéssel erősítik fel a burkoló lemezeket.
Vastagabb lemezt a csomópontokban és olyan helyeken alkalmaznak, ahol a kocsitesthez a motor, a hajtómű, a kormánymű, vagy a futómű csatlakozik. A burkoló lemezeket szintén alakra vágják és sajtolják majd a vázszerkezetre hegesztéssel rögzítik. Az összehegesztés után az alakra sajtolt burkoló lemezek a merevítő tagokkal együtt, részt vesznek a teherviselésben.
Az így elkészült kocsitest már megfelelően teherbíró és könnyű szerkezetet képez. A könnyű szerkezettel épített kocsitesttel a gépkocsi gyorsítási tulajdonságai, valamint tüzelőanyag-fogyasztása igen kedvező. Hátránya viszont, hogy ha ütközés miatt a kocsitest megsérül, a teherbírása csökken, mivel a teherviselésben minden szerkezeti eleme részt vesz.
A javítás megkönnyítése érdekében gyakran azt az eljárást alkalmazzák, hogy egyes, könnyen sérülő szerkezeti elemeket, mint például a sárvédőket, nem hegesztéssel, hanem oldható csavarkötéssel rögzítik a kocsitesthez. Így elemcserével, a sérülés kijavítása egyszerűbbé válik.