A dízel üzemû autókban a sûrítés végzi a gyújtást. A szikraközben (a test- és középelektróda között) keletkezik, egy 25-50 kV elektromos ív, ez gyújtja be a kellően összesûrített levegő-benzin elegyet. Mivel a sûrítés során az elegy is felmelegszik, a közel 1 mm-es szikra is képes begyújtani azt. Alternatívája a lézeres gyújtás. Gyújtógyertya részei : csatlakozás, borda (az elektromos szigetelés része),külső kerámiaszigetelés ,belső kerámiaszigetelés (szigetelőcsúcs),középelektróda, testelektróda, menet, tömítőgyûrû(alátét),test, hatszögû fej( a gyertyakulcshoz).
Hőérték
Ez határozza meg, hogy a gyerty milyen mértékû hő elvezetésére lett tervezve, illetve a motor felépítése is eszerint lett megtervezve. Alacsony hőértékû úgynevezett meleg gyertyák kevesebb hőt vezetnek el, mert a belső szigetelés (szigetelőcsúcs) kisebb felületen érintkezik a gyertya testével, így kevesebb hőt képes kivonni az égéstérből. A hideg gyertya, azaz a magasabb hőértékû ennek ellenkezőjét jelenti. A szigetelőcsúcs nagy felületen adja át a hőt a gyertya testének, ezáltal a gyertya hőmérséklete alacsonyabb. Egyes gyártók eltérő módon adják meg a hőértéket, így erre figyelni kell a vásárlás során. A Bosch, Champion és a BERU magasabb számokkal, míg az NGK vagy a Nippon Denso az alacsonyabb számokkal jelölik a melegebb hőértéket.
Gyertyahézag
A középelektróda és a testelektróda közti távolság a gyertyahézag. Ezt hézagmérő lapokkal ellenőrzik. Minden motor típushoz meg van határozva, hogy mekkora legyen ez az érték, ami 0,4 mm-től 1,2 mm-ig változhat. Túl nagy hézag csökkenti a gyertya villamos teljesítményét, és rosszabb hatásfokkal, vagy egyáltalán nem gyújtja be a levegő/benzin elegyet. Túl kicsi hézag esetén pontatlan vagy korábban bekövetkező előgyújtást eredményez, ez kopogós égéshez vezethet, ami megolvaszthatja a gyertya elektródáit, károsíthatja a motort, illetve károsíthatja a szigetelőcsúcsot.
Hibajelenségek : A megfelelően beállított gyújtógyertya vége tiszta, csupán vékony koromréteg takarja, színe világos barna, homokszínû, esetleg őzbarna. Az elektróda nincs megégve, nem vékonyodott el. Koromlerakódás esetén vastag, száraz fekete réteg rakódik le a gyertya végén, és az elektródán. Többnyire a keverék ellenőrzése szükséges kétütemû motorok esetében, valamint lehetséges a szívató meghibásodása. Lehetséges továbbá a levegő/benzin elegy hibás beállítása, ami a légszûrő eltömődésére is utalhat, vagy túlságosan dús keveréket kap a motor. Olajos szennyeződés az elektródán vastag, fekete nedves lerakódást jelent, ami a henger illetve tömítések kopását jelzi, mert a motorolaj az égéstérbe jut. Megolvadt elektródaa motor illetve a gyertya túlhevüléséből adódó probléma. Okozhatja a rosszul megválasztott hőértékû gyertya is, esetleg egy hibás szelep, vagy a motor előgyújtásának beállítása. Szigetelőcsúcs törés esetén hajszálrepedések jelennek meg az elektróda körül, majd darabokban válik le a gyertyáról a szigetelőanyag. Lehetséges okai lehetnek a túlzott hősokk, illetve a gyertya fizikai sérülése.
Gyújtógyertya csere
Kizárólag hideg motoron szabad végezni a gyertya ki és beszerelését.Az új vagy beállított / megtisztított gyertyát kézzel hajtjuk be ütközésig, majd ezt követően a jármûkezelési útmutatójában szereplő nyomatékkal (ha lehet, akkor nyomatékkulccsal) kell meghúzni. A menetet nem kell kenőanyaggal síkosítani, ez később ráéghet a felületre. Ügyeljünk a gyertya behajtásakor, ne húzzuk túl a menetet, mert az károsíthatja a hengerfejben a menetet. Egy megszakított menetet komoly anyagi kiadás lehet. Ugyanakkor mindenképpen meg kell húzni a megfelelő erővel, mert a gyertya test kontaktja ha nem tökéletes, kihagyhat, vagy gyengébb teljesítményt nyújthat, ami tökéletlen égést eredményez. A kilazult gyertya fizikai károkat is okozhat amellett, hogy balesetveszélyessé teszi a motor üzemeltetését, ugyanis kirepülhet a foglalatból. Fontos! A gyertyacsere otthon történő elvégzése esetén feltétlenül jelöljük meg a gyújtókábelek sorrendjét, mert a gyújtás meghatározott sorrendben történik.