A Bosch, teljes nevén Robert Bosch GmbH, 1886-ban alakult Németországban, Stuttgart városában. Alapítója, Robert Bosch, már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett az innovációra, a minőségre és a társadalmi felelősségvállalásra. A vállalat mára a világ egyik legnagyobb technológiai konszernjévé nőtte ki magát, több mint 400 leányvállalattal és kereskedelmi partnerekkel csaknem minden országban.
A Bosch tevékenysége négy fő területre osztható: mobilitási megoldások, ipari technológia, fogyasztási cikkek, valamint energia és épülettechnika. Az autóipari fejlesztések közül különösen kiemelkedők az elektromos hajtások, a vezetéstámogató rendszerek és a belső égésű motorokhoz kapcsolódó technológiák. Az ipari automatizálás, a gyártási technológiák és az okosgyármegoldások szintén fontos szerepet játszanak a cég kínálatában.
A Bosch háztartási gépeivel, például porszívókkal, mosogatógépekkel vagy konyhai eszközökkel, sok otthonban jelen van, a megbízhatóság és a tartósság szimbólumaként. Emellett jelentős szereplő az okosotthon rendszerek és az energiahatékony fűtési megoldások piacán is.
A vállalat hosszú távú szemlélettel működik: nagy hangsúlyt fektet a kutatásfejlesztésre, a fenntarthatóságra és a társadalmi felelősségvállalásra. A Bosch többségi tulajdonosa egy alapítvány, amely a nyereség jelentős részét jótékonysági, oktatási és kutatási célokra fordítja.
Ez a sokrétű és felelősségteljes működés tette a Bosch-t a technológiai iparág egyik meghatározó szereplőjévé, amely folyamatosan formálja a jövőt.
A járműmotorok kényelmes és gyors indításához a villamos indítómotorokat, vagy ún. önindítókat alkalmaznak, amelyek a villamos energiát a jármű akkumulátorától kapják. A telep feszültsége általában 12 V. A járművek energiaigénye az idő előrehaladtával folyamatosan nő. A beépített vezérlőegységek és busz hálózatok a jármű leállítás után is működik, ezért a járműnek álló helyzet is van áramigénye. Az akkumulátor akkor tud teljes kapacitással működni, ha megfelelően fel van töltve. A gyakori rövid utakra használt kocsik akkumlátora az indítási nagy energiafelvételtől az útközben használt villamos fogyasztók használatától folyamatosan merül. Az így használt jármű akkumulátorát időnként érdemes egy külső töltővel feltölteni. Előfordulhat idősebb akku vagy alacsony töltöttség esetén, hogy az akkumulátor nem képes az autót beindítani. Ilyen esetekben a sofőr jó, ha fel van készülve bikázáshoz szükséges felszerelésekkel. A legelterjedtebb módja a bikázásnak amikor az autóban lévő akkumulátor kapcsaira egy másik feltöltött akkumulátort kapcsolnak, ehhez elengedhetetlen a bikakábel vagy indítókábel. Ma már elérhetőek olyan készülékek is, amik nagy kapacitású belső akkumulátorral vannak szerelve. Az úgynevezett bikagépet vagy indítást segítő gép megfelelő kivezetésit az autó akkujához csatlakoztatva indíthatóvá válik. Az akkumulátor egy olyan enrgiatároló berendezés, amely a töltésekor a bele vezetett energiát vegyi energiává alakítja. Ha az akkumulátorra fogyasztót kapcsolunk, ez a folyamat megfordul, ezt nevezzük kisütésnek. Kisütéskor a vegyi energia visszaalakul villamos energiává. Kisütéskor az akkumulátor kapocsfeszültsége folyamatosan csökken, töltéskor a kapcsokon mérhető feszültség nő.
Gépjárművekben különböző technológiájú akkumlátorokat használunk:
Ólom-savas akkumulátor
Az ólom-savas akkumulátorok felépítése egyszerű, elektrolitba merített nagy felületű ólom és ólom-oxid lemezekből és elektrolitból áll, ahol az elektrolit általában kénsav (H2SO4). Ez az akkumulátor típus nem gondozás mentes. A töltési folyamat során az elektrolit szintje csökkenhet, ezért a megfelelő savszintet desztilláltvíz utántöltésével tarthatjuk fennt.
Zselés akkumulátor
Másnéven a gondozásmentes ólom-savas akkumulátor, felépítése hasonló a hagyományos ólom akkumulátoréhoz. A lényegi különbség, hogy a lemezek között lévő elektrolit nem folyadék formájában van jelen. Az működéshez szükséges kénsav egy hordozó anyaggal van felírtatva, ezt a savas hordozó anyag réteget tekerik fel az akkumulátort alkotó lemezekre. Előnye, hogy a maró hatású sav nem folyhat ki az akkumulátor házából. Gondozásmentesnek tekinthető, nem igényel utántöltést.
AGM akkumulátor
AGM (Absorbed Glass Matt) felitatott üvegszálas konstrukció az akkumulátorlemezek között egy bór-szilikát párnát jelent, amely egyéb hasznos tulajdonsága mellett megakadályozza a lemezek közötti vagy alatti cellazárlatot is. Az AGM konstrukciók további előnye, hogy akkor sem szivárog ki belőlük elektrolit, ha az akkumulátor háza megsérül, széttörik. A legtöbb AGM akkumulátor rendelkezik az un. gázrekombinációs képességgel, amely röviden azt jelenti, hogy a töltési/kisütési folyamat alatti elektrolízissel járó folyadékveszteség minimalizálódik.
EFB akkumulátor
Enhanced Flooded Battery vagy másnéven EFB akkumulátor. Az EFB akkumulátorok felépítése hasonló az AGM akkumulátorokéhoz, azonban ennél a típusnál az elektorit nem üvegszálakkal felitatott formában van jelen az akkumulátor belsejében, hanem az akkumulátor sav folyékony halmazállapotban kerül az akkumulátorba. Az akkumulátort alkotó ólom lemezeket üvegszálakkal erősítik meg, ezek funkciója, hogy megakadályozzák cellazárlatért felelős masszaleválást.
Az EFB akkumulátorok az AGM akkumulátorokhoz képest kedvezőbb áron érhetők el.
Fontos, hogy a járműben mindig a gyártó által javasolt méretű, technológiájú, kapacitású akkumulátort használjunk. Az AGM és EFB akkumulátorok teljesítménye csaknem harmadával nagyobb a hagyományos ólom-savas akkumulátorokéhoz képest. A nagyobb kivett energia mennyiség miatt az AGM és EFB akkuk a töltőáram igénye magasabb a hagyományos akkuénál, ezért ezek a speciális technológiájú akkuk hagyományos akkumulátorral nem helyettesíthetők.
