Általános panaszbejelentéshez, illetve garancia igényléshez kérjük töltse ki az alábbi dokumentumok valamelyikét, és küldje el nekünk emailben, a zökkenőmentes ügyintézés érdekében.

E-mail cím: bz@zsu.hu

Általános panasz bejelentő űrlap
(letöltéshez kattintson a képre)

 

Alkatrész garancia bejelentő űrlap
(letöltéshez kattintson a képre)

Garancia, jótállás, betétdíjas cseredarab

ZS+ U KFT kizárólag a 151/2003 (IX.22.) Kormány Rendelet mellékletében szereplő termékek kapcsán vállal jótállást. Jótállási eset áll fenn, ha a vevő az eladott termékkel kapcsolatban jótállási időn belül kifogást emel valamelyik termék, illetve alkatrész ellen, amely anyag-, illetve gyártási hiba következtében hibásodott meg, és ez a hiba már az eladás pillanatában a termékben megtalálható volt. Nem lehet fellépni jótállási igénnyel, amennyiben a meghibásodás a használati, karbantartási, illetve beépítési utasítások be nem tartása következtében lépett fel, illetve szakszerűtlen (nem rendeltetésszerű) használat, hibás kezelés, természetes elhasználódás (kopás), nem megfelelő minőségű tüzelőanyag, segédanyag, valamint harmadik személy által végzett jogosulatlan beavatkozás miatt történt. Nem tartozik a jótállás körébe, a szállítás közbeni sérülés, hiányos termék, vagy elcsomagolás következtében nem felhasználható termékek. Abban az esetben, ha egy a Zs+U Kft. által forgalmazott termék, szerelési hiba vagy a karbantartás hiánya következtében hibásodik meg, úgy ez olyan jótállási esetnek minősül, amelyet a javítást végző műhelynek kell az ügyfél felé rendeznie. Azon anyag- és gyártási hibák esetén, amelyek harmadik személy által módosított termékek felhasználása során lépnek fel, a Zs+U Kft. alapvetően, még jótállási időn belül történt meghibásodások esetén sem vállal felelősséget. Jótállási kötelezettség megszűnik beépítési és kezelési utasítások be nem tartása esetén is. Nem érvényes az egy éves jótállási időtartam az olyan alkatrészekre vonatkozóan, melyekre a gépkocsigyártó meghatározott futásteljesítmény elérésekor kötelező cserét írt elő, és ezt a futásteljesítményt az alkatrész az egy éves időtartam előtt túlhaladta, hiszen ekkor az elhasználódás természetes kopás eredménye. Az általános jótállási időtartamtól azon márkák jótállási feltételei térnek el, melyekre az alkatrészgyártók által külön megszabott előírások érvényesek. Ezen termékekről a vevőszolgálat ad felvilágosítást. A jótállási igény alapja a vásárlási számla és a szakszerű beszerelést is igazoló számla. Ezek hiányából fakadó minden kár a vásárlót terheli. A visszavásárlás feltételei között szerepel, hogy hogyan kell helyesen felkészítve a csere darabot elküldeni, visszahozni. A Zs+U Kft nem vállal kötelezettséget arra vonatkozólag, hogy a kauciós cseredarabokat visszavásárolja. Félreértés ne essék, ezek a gyártók által hozott szabályok, melyek nemzetközi szinten mindenhol és mindenkire vonatkoznak. A visszavásárlás feltételeit a beszállítók szabják meg a felújíthatóság alapján. Megtisztított, sérülésmentes használt darabot az új alkatrész csomagolásában szükséges visszajuttatni a nagykernek, amit kézhezvételtől számítva kb. 1-8 hét alatt, állapotfelmérés után írnak vissza.

Garancia elbírálásának menete

Első és a legfontosabb a bejelentési kötelezettség! A vásárló a minőségi kifogását köteles a vásárlás helyén bejelenteni. A bejelentést írásba kell foglalni, amely jegyzőkönyv felvételével is történhet. A reklamált alkatrész átvételének napjától számított 2 munkanapon belül telefonon értesítjük az ügyfelet az ügyintézés módjáról (helyben elbírálható vagy külső vizsgálatra kell küldeni), várható elbírálás határ idejéről. Amennyiben a meghibásodás csak bonyolult vizsgálattal bírálható el, az alkatrészt a gyártóhoz vagy forgalmazóhoz küldjük további vizsgálatra. Amennyiben a vizsgálóhely a reklamációt nem találja jogosnak és elutasítja, akkor a vizsgálat és a szállítás költségét a reklamáló ügyfélnek/cégnek kiszámlázzuk. Az esetleges okozati károknál azok térítése minden esetben a gyártó által elvégzett vizsgálat alapján történik.

Garanciális kötelezettség alá eső, minőségi kifogás elutasítását meghatározó okok

• a garanciális idő lejárt
• az alkatrész nem azonosítható
• az alkatrész be és vagy kiszereléskor megsérült
• az alkatrészt megbontották, külsérelmi nyomok vagy átalakítás nyomai láthatók rajta
• nem megfelelő gépkocsiba építették be
• az alkatrész természetes elhasználódása esetén

Vitás helyzet

Ha a fogyasztó a garanciára kötelezett, valamely lényeges műszaki, gazdasági döntésével nem ért egyet, írásban kérheti a kifogás alá vont alkatrész szakértői vizsgálatát, melynek költségét is viseli. A garancia kötelezettje ebben az esetben köteles a megkifogásolt alkatrészt, a vizsgálatot nem zavaró módon maradandó jelzéssel ellátni. Az átvételről és az alkalmazott jelölésről jogosult és kötelezett közös jegyzőkönyvet vesznek fel. Az így keletkezett szakvéleményét, mind jogosult, mind kötelezett a területileg illetékes Bíróság előtti polgári peres eljárásban megtámadhatja.

A helyileg illetékes Békéltető Testület segítségét kérhetik.

Betétdíjas, cseredarabos alkatrészek visszaküldési feltételei

Betétdíjas cseredarabot (a vásárlás napjától számított max. 20 napon belül)
 a következő képen kérnénk visszaküldeni:

• kérjük eltakarítani és zsírtalanítani
• feltétlen abban a csomagolásban kérjük vissza, amiben az új alkatrész volt
• nem lehet törve, repedve, kizárólag csak a kopásból adódó hibái lehetnek
• ugyan azon tartozékaival kérjük visszaküldeni, ahogyan az újat küldtük
• a gyári szám vagy plakett alapján beazonosítható legyen

Például, ha egy új kormányművön rajta vannak az axiál csuklók, akkor a régit is azzal együtt kérjük visszaküldeni. Bármelyik a fentiekben felsorolt feltétel be nem tartása esetén a betétdíj összege nem kerül jóváírásra.

GARANCIA SZABÁLY VÁLTOZÁS 2021

Kit érint a legújabb változás?

Mindenkit, aki a kötelező jótállás alá eső terméket értékesít. Ezek listáját a cikk végén letölthető PDF, és a 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet 2021. január 1. napjától hatályos állapotának melléklete tartalmazza.

Mik a főbb változások?

• A termék árától függően sávos lett a jótállási idő (1-2-3 év)
• E-jótállási jegy is kiállítható
• Pontosított javítási határidők
• A fogyasztó dönt, hova fordul javításért
• A csomagolás megőrzése nem kötelező jótállás érvényesítéséhez
• Pontosan meghatározzák a szakvélemény kötelező tartalmi elemit

Mi az a jótállás/garancia?

Az újdonságok részletezése előtt célszerűnek látszik röviden bemutatni a jótállás intézményéti. A köznyelvben garanciaként használt fogalom szabatos jogi megfelelője a jótállás. Noha a vásárlók többsége a garancia szót érti és ismeri, a webshop általános szerződési jótállásként kell hivatkozni és bemutatni.

A jótállás két fajtáját ismerjük:

jogszabályon alapuló kötelező jótállás (ennek változnak a szabályai 2021 januártól)

a szerződés teljesítéséért vállalt jótállás, amelyet a vállalkozás a szerződés megfelelő teljesítéséért a jogszabályi kötelezettségén túlmenően vagy annak hiányában önként vállal (ezzel most nem foglalkozunk) A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. A jótállás kedvező helyzetbe hozza a vásárlót: neki elég csak a hiba tényét bizonyítania, és az eladónak (a jótállásra kötelezettnek) kell bizonyítania, hogy a hiba nem állt fenn már a termék eladásakor is: ez a hibás teljesítés vélelme. A fokozott felelősségvállalás a kellékszavatossághoz képest értendő, hiszen az eladó a kellékszavatossággal és a jótállással is azt „garantálja”, hogy az általa eladott dolognak nincs – és a jótállás vagy a kellékszavatosság ideje alatt nem is lesz – hibája.

A jótállás időtartama alatt tehát végig a jótállásra kötelezettnek kell bizonyítania, hogy nem teljesített hibásan, míg a kétéves kellékszavatosság esetében ez csak az első hat hónapig van így (ezt követően a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a termék azért romlott el, mert eleve hibás volt, rejtett hibája volt). Ha tehát a dolog a jótállás időtartama alatt meghibásodik, akkor a törvény vélelmezi, hogy a jótállásra kötelezett hibásan teljesített, ezért neki kell bizonyítania, hogy hiba oka a teljesítés után keletkezett (pl. a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta). Ha ezt nem sikerül bizonyítania – független szakértői véleménnyel, ennek kötelező tartalmi elemit is meghatározza januártól a jogszabály -, akkor köteles a terméket javítani vagy kicserélni, és ha ezekre nem képes, akkor a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a jótállásra kötelezett költségén kijavíttatni vagy – végső soron – elállni a szerződéstől.

2024.05.08-tól bevezetett kormányrendelet alapján a jótállási idő a következőképpen alakul:

• 10.000 forint alatt szavatosság 1 év
• 10.000 forintot meghaladó, de 250.000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén 2 év
• 250.000 forint eladási ár felett 3 év

A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

Elektronikus jótállási jegy – akár emailben vagy letölthető formában

Természetesen továbbra is lehetőség van papír alapú jótállási jegy kiállítására és átadására, de a vállalkozás mostantól dönthet úgy is, hogy jótállási jegyet elektronikus úton – e-mailben, vagy letölthető dokumentumként – adja át a fogyasztó részére. Az e-jótállási jegy lehet akár a számla is, ha annak tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó előírásainak (a jótállási jegy kötelező tartalmi elemit lásd itt, 3. §).

Lehetséges a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel átadni, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, de ez esetben az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig biztosítani kell.

A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.

Ha a termék nem javítható: csere vagy vételár visszafizetés nyolc napon belül

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ha a termék javítható, de 15 nap alatt nem – tájékoztatási kötelezettség

A vállalkozásnak továbbra is „törekednie kell” a termék 15 napon belüli javítására. Újdonság, hogy ha a javítási idő a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót legkésőbb a 15. napon tájékoztatni köteles a javítás várható időtartamáról (ezt a tájékoztatást a fogyasztóvédelem ellenőrizheti). A tájékoztatás történhet elektronikus úton is, ha ehhez a fogyasztó előzetesen hozzájárult.

Ha a termék 30 napon belül nem javítható: 8 napon belül csere vagy vételár visszafizetés

Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ha negyedszer is elromlik a termék: 8 napon belül csere vagy vételár visszafizetés

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

A háromszori javítás nem ugyanazon hibára vonatkozik!

A fogyasztó dönt, hova fordul javításért

A 2021. január 1-et követően vásárolt, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében a fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

A csomagolás megőrzése nem kötelező jótállás érvényesítéséhez

Régi vitát zárt le a jogalkotó azzal, hogy kimondta – tekintettel a fogyasztóvédelmi vizsgálatok során gyakran tapasztalt azon jogsértésre, hogy a vállalkozás megköveteli a termék eredeti csomagolásának megőrzését a jótállás érvényesítéséhez -, hogy a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.

A szakvélemény kötelező tartalmi elemei

Akár a kellékszavatossági időszak első hat hónapjáról van szó, akár a jótállás teljes időtartamáról, ha a fogyasztó által hibásnak jelzett termékkel kapcsolatban a vállalkozásnak az az álláspontja, hogy nem rejtett hibáról van szó, hanem a hibát a fogyasztó okozta például a nem rendeltetésszerű használattal, úgy a hibás teljesítési vélelem miatt ezt a vállalkozás köteles szakvéleménnyel bizonyítani. A szakvélemény kötelező tartalmi elemét a jogszabály így határozza meg:

• megrendelő neve és címe;
• üzlet neve és címe;
• vizsgálat tárgya;
• vizsgálati díj összege;
• vizsgálati díj fizetésére kötelezett;
• termék beérkezésének időpontja;
• vásárlás időpontja;
• minőségi kifogás bejelentésének időpontja;
• fogyasztó kifogása;
• vizsgálati módszerek;
• vizsgálat megállapításai indokolással ellátva;
• tájékoztatás;

A szerviz értesítési kötelezettsége

A javítószolgálat januártól köteles igazolható módon értesíteni a kereskedőt a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről, illetve, ha a termék nem javítható, akkor annak tényéről. Úgyszintén értesíteni köteles a kereskedőt a szerviz, ha a termék javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, vagy ha a termék javítása nem lehetséges harminc nap alatt. E kötelezettség teljesítését a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.

Hogyan érinti ez a webáruházak általános szerződési feltételeit?

A vonatkozó kormányrendelet 11. § (1) bekezdés n) pontja szerint a szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót – egyebek mellett – a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről mégpedig oly módon, hogy „a jótállásra vonatkozó tájékoztatást a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség”. Ennek a tájékoztatásnak a legtöbb webshop az ÁSZF-ben tesz eleget, ezért szükséges elvégezni a módosításokat.