A Volvo neve világszerte egyet jelent a biztonsággal, a megbízhatósággal és a skandináv tervezési filozófiával. A svéd gyökerekkel rendelkező márka több mint kilenc évtizede formálja az autóipart, és elkötelezetten dolgozik azon, hogy járművei egyszerre képviseljenek innovációt, környezettudatosságot és emberközpontú megközelítést.

 

 

 

A Volvo története 1927-ben indult Göteborgban, Svédországban, amikor Assar Gabrielsson és Gustaf Larson megalapította a vállalatot azzal a céllal, hogy olyan autókat gyártsanak, amelyek ellenállnak a zord skandináv időjárási viszonyoknak és biztonságosak a svéd utakon. Az első modell, az ÖV4, még nyitott tetős volt, de már ekkor is az átgondolt szerkezet és strapabírás jellemezte. A Volvo a kezdetektől fogva kiemelt hangsúlyt fektetett a passzív és aktív biztonsági fejlesztésekre, és számos olyan technológiai újítást vezetett be, amely mára iparági sztenderddé vált.

Az 1959-ben bevezetett hárompontos biztonsági öv például a Volvo egyik legjelentősebb találmánya. Ez a találmány nemcsak a márkát tette híressé, hanem emberek millióinak életét mentette meg világszerte. A Volvo döntése, hogy nem védette le ezt a technológiát szabadalommal, azt bizonyítja, hogy a cég valóban az emberi élet védelmét helyezi előtérbe a profit helyett.

Az évtizedek során a Volvo modellkínálata folyamatosan fejlődött: a szedánoktól kezdve a kombikon és SUV-okon át egészen a teljesen elektromos modellekig. Az olyan ikonikus típusok, mint az Amazon, a 240-es széria, vagy az S80, mind hozzájárultak a Volvo globális elismertségéhez. A modern korszakban a Volvo XC sorozat (XC40, XC60, XC90) különösen népszerűvé vált, mivel ezek a prémium SUV-ok ötvözik a skandináv dizájnt, a fejlett vezetéstámogató rendszereket és a környezettudatos hajtásláncokat. A márka elektromos átállása is lendületes: a Recharge modellcsalád már kizárólag hibrid és tisztán elektromos hajtású járműveket tartalmaz, és a Volvo célja, hogy 2030-ra kizárólag elektromos autókat kínáljon.

A Volvo filozófiájának középpontjában az „Om människan” elv áll – vagyis az ember áll minden középpontjában. Ez megnyilvánul a belső terek ergonómiájában, a minimalista, mégis funkcionális skandináv dizájnban, valamint az intuitív infotainment rendszerekben. A márka fejlesztéseit erősen meghatározza az a törekvés is, hogy a járművek ne csak utasaikat, hanem a közlekedés többi résztvevőjét is védjék – ennek eredménye például a gyalogos- és kerékpárosfelismerő rendszerek bevezetése.

A Volvo mára nemcsak autógyártóként ismert, hanem technológiai vállalatként is, amely az autonóm vezetés, a mesterséges intelligencia és az adatalapú közlekedésbiztonság terén is élen jár. A márka szoros együttműködésben dolgozik különféle partnerekkel – köztük a Google-lel – az új infotainment rendszerek és a felhőalapú szolgáltatások fejlesztésén. Ennek köszönhetően a Volvo járművekben ma már Android-alapú központi rendszer fut, amely teljes Google integrációt kínál, beleértve a Google Térképet, az Asszisztenst és a Play Áruházat is.

Fontos kiemelni, hogy a Volvo mindig is komoly figyelmet fordított a környezeti lábnyom csökkentésére. A márka fenntarthatósági stratégiája nemcsak az elektromosításról szól, hanem a gyártási folyamatok karbonsemlegessé tételéről, újrahasznosított anyagok alkalmazásáról és a beszállítói lánc átláthatóságáról is. Ezzel a Volvo nemcsak követi az iparági trendeket, hanem sok esetben diktálja is azokat.

Összességében a Volvo egy olyan márka, amely mindig is túlmutatott a puszta autógyártáson. Az emberek iránti elköteleződés, a biztonsági innovációk, a letisztult design és a környezettudatos jövőkép olyan értékek, amelyek a Volvót méltán emelik a prémium kategóriás gyártók élvonalába. Azok számára, akik nemcsak egy megbízható járművet keresnek, hanem egy gondolkodásmódot is, amely az élet védelmét, a kényelmet és a jövő iránti felelősséget helyezi előtérbe – a Volvo ideális választás.

 

 

Nem tudja milyen motorolaj szükséges járművébe? Kattintson ide.

Nagyon sok fajta olaj létezik és a mai modern autóknak egyre nagyobb követelményük van motorolajokkal szemben. Így nagyon fontos kiválasztani a megfelelő specifikációval és viszkozitással rendelkező olajat személyautónkba, tehergépjárműbe, mezőgazdasági gépekbe, traktorokba, vízi járművekbe vagy akár a kerti gépekbe. A motorolaj belsőégésű motor kenésére használt kenőanyag. Elsődleges feladata a motor mozgó alkatrészeinek kenése, a fém-fém érintkezés megakadályozása és a súrlódás csökkentése. További feladatai a hő elvezetése, a motor tisztántartása, a tömítések kondicionálása és a fém alkatrészek korrozió elleni védelme.  

A motorolajban általában a következő adalékok fordulnak elő: detergens és diszpergens adalékok, kopásgátló adalékok, korróziós inhibitorok, súrlódásmódosítók, antioxidánsok, fém dezaktivátorok, habzásgátló adalékok, viszkozitásmódosítók, dermedéspont-csökkentők, tömítés regenerálók stb.

Az alapolajat azért szükséges adalékolni, mert az adalékok olyan tulajdonságokat kölcsönöznek a kenőanyagoknak, amelyekre azoknak szükségük van feladataik ellátásához, de az alapolaj ezekkel a tulajdonságokkal nem rendelkezik, valamint hosszú távon képesek megőrizni a végtermék tulajdonságait, még maximális igénybevétel esetén is.

A motorolajok ásványi, részszintetikus és szintetikus kategóriákba sorolhatóak. Bár ezek a kategóriák ténylegesen különböző műszaki tartalmat feltételeznek, pontos műszaki előírás vagy szabvány nem létezik az adott kategóriába való besoroláshoz. A motorolaj készítéséhez felhasznált alapolaj szerint a következő kategóriák léteznek.

Ásványi motorolajok

Az ásványi motorolajok ásványi alapolaj és adalékok keverékei. Az ásványi alapolaj finomított, viasztalanított kőolaj. Molekulaszerkezetét tekintve heterogén, gyakorlatilag ahány molekula, annyi féle. Ebből adódóan tulajdonságai elég kiszámíthatatlanok és változóak.

Részszintetikus motorolajok

A részszintetikus motorolajok alapolajai szintén ásványi alapolajok, de olyanok, amelyek átestek egy hidrogénező finomítási szakaszon. Így maga az alapolaj hidrokrakkolt vagy hidroizomerizált formában kerül felhasználásra. Ezekből dolgozva olyan ásványi motorolajat kapunk, amely szintetikus szerű tulajdonságokat mutat. A részszintetikus olajokat nevezik még szintetikus alapúnak, HC-szintetikusnak, szintetikus bázisúnak, stb.

Szintetikus motorolajok

A szintetikus olajok laboratóriumi körülmények között szintetizált alapolajokból készülnek. A megtervezett molekulastruktúrának köszönhetően sokkal kiszámíthatóbb és állandóbb minőséget képviselnek. Fontos különbség az ásványi alapolajokhoz képest, hogy eleve kenőanyagnak tervezik őket, tehát a recept megalkotójának nagyobb befolyása van a végtermékre, mint az ásványi alapolajok esetében, ahol gyakorlatilag „hozott anyagból” dolgoznak.

Viszkozitás

A viszkozitás – más elnevezéssel a belső súrlódás – egy gáz, vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben. A motorolajok esetében a viszkozitás jelentősen befolyásolja az olaj teljesítményét a különböző hőmérsékleten. A mai modern olajokkal szemben elvárás, hogy a téli hidegben se legyen túl viszkózus ahhoz, hogy keringeni tudjon, és elégséges kenést biztosítson a motor számára, valamint, hogy a motor üzemi hőmérsékletén se legyen annyira alacsony a viszkozitása, hogy ne tudja megakadályozni a megfelelő alkatrészek érintkezését.

Viszkozitási osztályok

Mivel a viszkozitás a hőmérséklet függvényében változik, ezért a motorolajok csoportosításához nem magát a viszkozitást, hanem az ún. viszkozitási osztályokat használjuk. A motorolajok viszkozitásának osztályozására a Society of Automotive Engineers (SAE) által felállított osztályozásai rendszert használjuk. A SAE osztályok két felé oszthatók: téli és nyári viszkozitási osztályokra. Az alacsony hőmérsékleti (téli) viszkozitás a hidegindítás miatt fontos, a magas hőmérsékleti (nyári) pedig a nagy terhelés és nagy sebesség melletti teljesítmény szempontjából. A hideg oldali viszkozitási osztályok, amelyeket a „W” különböztet meg a meleg oldalitól, az alacsonyhőmérsékleti viszkozitásra és a minimális szivattyúzhatósági hőmérsékletre vonatkozóan fogalmaznak meg előírásokat. Hogy az alacsonyhőmérsékleti viszkozitás ne menjen egy bizonyos szint alá, azért fontos, hogy az indítómotor hidegben is be tudja indítani a motort a szükséges minimális indítósebességgel, és az olaj eljusson a kenési helyekre amilyen gyorsan csak lehet. A minimális szivattyúzhatósági hőmérséklet alatt az olaj nem képes magától elfolyni a szivattyúig, így a szivattyú olaj helyett levegőt szállít, kenés nélkül hagyva a motort. A meleg oldali viszkozitási osztályok esetében a 100 °C-on mért kinematikus és a 150 °C-on, nagy terhelés mellett (HTHS) mért dinamikus viszkozitás számít. Nagy terhelés mellett akár 300 °C is lehet a hőmérséklet a dugattyú tetején, és, ellentétben a téli kondíciókkal, itt ez az a hőmérséklet, amit az olajnak bírnia kell, nem pedig a külső hőmérséklet.

A viszkozitási index

A viszkozitási index azt mutatja meg, hogy egy adott folyadék viszkozitása mennyire változik a hőmérsékletváltozás hatására. Az alacsony viszkozitási indexű folyadékok viszkozitása szélsőségesen változik a hőmérsékletváltozás hatására. Az ilyen folyadékok általában kevésbé alkalmasak közlekedési olajként, mert nagy különbség van az olaj hidegben tapasztalható tulajdonságai és a melegben tapasztalhatóak között. Ezért ma már elsősorban magas viszkozitási indexű olajak vannak használatban, mert ezek nagyobb mértékű hőmérsékletváltozás hatására is csak kismértékben változtatják meg a viszkozitásukat, így „viselkedésük” stabilabb, állandóbb.