Keverékképzés

Keverékképzés

A dízelmotorokat üzemanyaggal a kezdetben az adagoló feladta volt kiszolgálni. Az adagoló az olaj csöveken keresztül csatlakozik a porlasztó fejekhez. A porlasztók szerepe, hogy az adagolóból érkező üzemanyag mennyiséget megfelelően porlasztva csepegés nélkül az égéstérbe juttassa.
Az adagolós üzemanyagellátó rendszerek után jelentek meg az adagolófúvókás vagy másnéven PD elemmel szerelt motorok. A PD elemekben a bütykös tengely hozza létre a befecskendezéshez szükséges üzemanyag nyomást, maga a befecskendezés elektromágnesesen vezérelve történik meg. Előnye, hogy az adagolós rendszereknél nagyobb üzemanyagnyomás érhető el, ami a kedvező a porlasztás szempontjából.
A korszerű dízel motorok azonban Common Rail befecskendező rendszerrel vagy másnéven közösnyomócsöves rendszerrel vannak szerelve. Az befecskendező szelepek számára az akár 1200 bar-os nyomásnál is magasabb értéket a nagynyomású üzemanyag szivattyú hozza létre. A rendszer előnye, hogy még nagyobb befecskendezési nyomás miatt az üzemanyag kiemelkedően finoman porlasztható. Hátránya, hogy a gyengébb minőségű üzemanyag a rendszerben lévő precíz illesztéseket és furatokat károsíthatja, ami nagy mértékben csökkenti a rendszer élettartamát.

A benzinmotorok keverékképzésére a mennyiségi szabályozás jellemző, vagyis a beszívott levegő mennyiségével arányosan szükséges az égéshez szükséges üzemanyagot az égéstérbe juttatni. A motor fojtását a szívórendszerbe épített fojtószelep feladata ellátni. A fojtószelep lehet bowdenes vagy elektronikus mozgatású. A bowdennel mozgatott fojtószelep a jármű gázpedáljával van összeköttetésben, ha a gázpedált a sofőr lenyomja, akkor a fojtószelep kinyit és a motor több levegőt tud beszívni, amihez arányosan több üzemanyag befecskendezése szükséges.

Az üzemanyag szabályozott égéstérbe juttatását sokáig a karburátor feladata volt ellátni. A karburátor a motor szívórendszerébe épített alkatrész, ami a benne található fúvókákon és kalibrált furatokon keresztül valósítja meg az optimális motorüzemhez tartozó keverékképzést.

A jármű-technológia fejlődésével a pontosabb motor szabályozás érdekében egyre nagyobb szerephez jutottak a befecskendező rendszerek. Ezek alkalmazásával elérhetővé vált minden motorüzemben a gazdaságosabb működés, aminek köszönhetően csökkenthető lett a járművek üzemanyag fogyasztása. Ugyanakkor a motor gázreakciója is kedvezőbb lett, valamint ezek a rendszerek lehetőséget nyújtanak a szabályzó elemek beépítésére is, mint például a lambdaszonda.

Az alkalmazott befecskendező rendszerek lehetnek központi befecskendezésű vagy hengerenkénti befecskendezésűek.

Központi befecskendezés esetén a szívósorra egy darab befecskendező fej van felszerelve, ez látja el az összes hengert üzemanyaggal.

Hengerenkénti befecskendezés esetén minden hengert külön befecskendező lát el üzemanyaggal.


Autótípusok